A táplálékkiegészítők világa sokkal közelebb áll az élelmiszeriparhoz, mint a gyógyszeriparhoz, bármennyire is próbálják ezt épp fordítva feltüntetni. Valódi hasonlóság ott van, hogy a minőségbiztosítási rendszerek sokkal szigorúbbak egy táplálékkiegészítő gyár esetében, mint mondjuk egy joghurt gyár esetében. Ez a része a gyártásnak valóban jobban hasonlít egy gyógyszergyártáshoz, mint egy élelmiszergyártáshoz. Ennek ellenére a termékek fejlesztése korántsem olyan komoly.
A fejlesztésnek több lehetősége van. Van olyan eset, amikor a gyár saját innovatív fejlesztéssel lép a piacra. Vannak olyan fejlesztések is, amiket úgynevezett mutációnak hívunk. A táplálékkiegészítők világában ez utóbbiból van jóval több. Az új fejlesztés igen ritka. Ritka az amikor valóban innovatív, és teljesen új termék jön létre.
Felhasználható alapanyagok
A felhasználható alapanyagokat jogszabály szabályozza, de ez nem mindig volt így. Ha 15 évvel ezelőtt valaki talált valami növényi hatóanyagot és kitalálta mondjuk azt, hogy a gerániumtól lesz minden PWO sokkal jobb, belerakták a termékbe, és meg is volt az innováció. Ilyen volt a hoodia gordinii is, amit Afrikába rágcsáltak a kis busmanok és éhségérzet nélkül töltötték nehézkes mindennapjaikat. Ebből is készült termék, ami majd jó lesz az európai embernek is, meg jól lehet majd vele fogyni, mert ő se lesz sose éhes. Ma már ilyet nem lehet. Nem lehet légből kapott új hatóanyagokat használni.
Ha meg van határozva, hogy milyen hatóanyagokat lehet felhasználni, akkor mit lehet fejleszteni?
Az a lehetőség marad a fejlesztőknek hogy az egyébként használható aktív hatóanyagokból állítják össze a termékeket. Úgy igyekeznek termékeket csinálni, hogy azt valamilyen fogyasztói igényre/trendre építik. Nagyon jó példa erre a megadózisú vitaminpak. Van benne 7-12 tabletta, és tényleg minden vitamin, aminosav és ásványi anyag. Tökjó hogy betolják egyszerre, és utána lehet uv sárgát pisilni, de a hatóanyagok nagy része nem tud hasznosulni. Ugyanez igaz az 1000mg-os C-vitamra. Sokkal hatékonyabb lenne 3db 500mg-os C-vitamint beszedni egy nap reggel, délben és este, mégse csinálja senki, mert ez nem trendi. Ugyan a legtöbb termék hatékonyságát a megfelelő fogyasztással nagyban lehetne növelni, de az emberek nem ezt szeretnék megvenni. Azt veszik meg amit egyszerűnek látnak, ésszerűnek látnak, meg amiről a marketing tájékoztat.
A felhasználható alapanyagok palettája elég széles. A termékfejlesztők tudják monitorozni a különböző hatásokra készített termékeket. Ezekből az azonos hatásra készült hasonló termékekből tudnak fejleszteni olyan egyedi összetételű és kombinációjú termékeket, ahol az aktív összetevők szinergikus hatásával nagyobb hatásfokú terméket tudnak elérni. Például ízületvédőknél köztudott, hogy az MSM, glükozamin, kondroitin hármas együtt használva hatékonyabb, mint külön külön. Viszont a kurkuma is sokat segít az ízületek állapotán, a kollagén, a zöldkagyló kivonat, a csirkemell porc kivonat is sokat segít az ízületek állapotán. Ezekből a hatóanyagokból lehet még hatásosabb terméket előállítani. Így együttesen hatnak a hatóanyagok az ízületi folyadék mennyiségének megőrzésére, a keringés javításra, a kopások visszaépítésére, porcépítésre. Ilyen jellegű fejlesztések is mindig készülnek a termékfejlesztésen. Így jönnek létre új termékek, amik hatóanyagai annyira nem újak, mégis a kombinálásukkal létrejövő termék viszont az.
Fejlesztések
A legtöbb fejlesztés külső igényre történik, vagyis a gyártott márkák külső igényei. Ezek az igények általában valamely termék másolásáról szólnak. Ezt azért annyira nem nevezném termékfejlesztésnek, jobb szó rá a másolás.
Van még a mutáció amikor egy meglévő terméknek készítik el a jobb verzióját. Például ha van egy kollagén termék ahol 8g az aktív összetevő, az új verzióban meg lesz 10g az aktív összetevő. Az egyikben csak kollagén volt, az újba kerül hialuron sav is. A harmadikhoz már huminsav is kerül, a negyedikbe meg belekerül még halkollagén meg marhakollagén vegyesen. Ennek a fejlesztés típusnak van már némi innováció része, de alapvetően ezt mutációnak hívjuk.
Van egy mostanában nagyon trendi fejlesztési irány is, amikor a termék aktív hatóanyagtartalma nem változik, csak a formája. Logikus, hiszen ha nem rakhatunk akármit a fehérjébe, hogy jobban el lehessen adni, hát rakjunk mindenfélébe fehérjét, és áruljuk azt. Proteinszelet, proteinnápolyi, protein süti, proteinkrém, protein palacsinta, protein pasta, és a többi. Ezen változatoknál a termék funkciója azonos, csak a felhasznált adalékanyagok változnak. Általánosságban elmondható ezekről a fejlesztésekről, hogy az adalékanyagok felhasznált mennyisége magasabb ezekbe a termékváltozatokban, hiszen elég sok mindennel kell kiegészíteni a fehérjeport ahhoz, hogy mondjuk mogyorókrém legyen belőle.
Ezen típusú termékeket már sorolhatjuk az innováció kategóriába. Ahhoz, hogy stabilak maradjanak ezek a termékek, és megfelelő legyen a felszívódásuk, bizony már kell technológus, és termékfejlesztési ismeret is. Ha megvan a cél, hogy milyen terméket szeretnénk, mondjuk egy fehérjeszeletet a fejlesztés a következő módon zajlik: Először készül egy receptúra, amit a technológusok összeraknak. Ezt a receptúrát aztán labor gyártják. A labor gyártás eredményét utána laborozzák, mérik, különböző tárolási teszteknek vetik alá. Hőtűrő képességét nézik. Ha olyan anyagról van szó, akkor a csomósodását is ellenőrzik, a fagyásra való reagálását. Gyakorlatilag a termék teljes tesztelését elvégzik. Ha itt zöld lámpát kap a termék, ezután jön az, hogy a termék élvezeti értékét, ízét, textúráját beállítják. Ezután jön a mintacsoportokon való tesztelés, kóstolás. Ha ez is megfelelő, akkor kezdődik el a sorozatgyártás, hiszen az eddig elkészült termékek csak laborkörülmények között, vagy kis gyártás mennyiségben készültek. A sorozatgyártásnál is változhat a termék paramétere. Amikor elkészül az első sorozatgyártásba készülő sarzs, az szintén nem kerül forgalomba, hanem ugyanazokon a tesztelési és tárolási próbákon esik át a termék, mint a laborkörülmények között készült elődjei. Ha a termék eszeken a teszteken is teljes egészében megfelel, akkor kerül be az új termék a portfólióba.
Igazán nagy innovációk
Leszámítva a kollagént, és a rostalapú termékeket, az utolsó nagy innováció tápkiegben a PWO-k megjelenése volt a citrullin malát meg az AAKG együttes nitrogén monoxid képző hatásával. Ezután jöttek a vazodilátorok, de ennek is idestova már 15 éve. A kreatin is nagy áttörés volt jó 30 évvel ezelőtt. Azóta olyan valóban nagy és valóban új innováció nemtörtént a táplálék kiegészítők világában. Fehérje, aminosavak, vitaminok. Ez adja meg a bázist, és születik egy-egy új termék kategória 10-15 évente, ami aztán persze minden márka portfoliójába belekerül az egész világon. Viszont a folyamatosan szigorodó jogszabályoknak köszönhetően most úgy tűnik, hogy egyre kevesebb lesz az ilyen valóban innovatív termék. Egyre inkább szorítják be az étrendkiegészítőket az élelmiszer kategóriába, ami azt jelenti, hogy a felhasználható hatóanyagok köre egyre kisebb lesz.
