Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Gyártási többlet optimalizálás – Gyári készlet

Gyártási többlet optimalizálás – Gyári készlet
Nyilvánvalóan egy tökéletesen működő gyárnak, állandó termelés mellett nem volna szabad többletet termelnie. Hiszen minden gyárban maradó termék veszteség. Akkor talán nem értenek a gyártáshoz, és azért? Természetesen nem erről van szó. Akkor hogy is van ez?

A gyártási többlet optimalizálás – Gyári készlet

 

Hol keletkezik?

Értékesíthető gyártási többlet csak bérgyártóknál tud keletkezni. Ezek olyan nagyobb gyárak, akik több márka termékeit gyártják. Léteznek olyan márkák, akik rendelkeznek saját gépekkel, és maguknak gyártják a termékeiket. Ezekből nem sok brand van, a brand-ek nagyrésze gyártással, és fejlesztéssel foglalkozó gyárakban gyárttatják le a termékeiket. Sőt mindenki így kezdi. És, ha a brand forgalma megnő, eléri a kb.: 5-10 milliárdos forgalmat akkor épít saját gyárat. Addigra már tőke is van rá.  Értelemszerűen egy márka saját gyártásánál nem tud többlet keletkezni, hiszen, ha 10 000 zsák fehérje helyett mondjuk 10100 készül, akkor egyszerűen annyit visznek fel a raktárkészletre, ha 9900 zsák készül, akkor annyit. Soha nem fogunk kapni egy márka saját gyárából fél vagy harmad áron terméket. Hogy miért? Hát természetesen azért, mert felmerülne bennünk a kérdés, hogy a polcaikon miért van 3x vagy 4x annyiért kirakva a termék.

A bérgyártás esetében a gyár nem kezel készletet, hiszen ha 200 márka termékei készülnek egy helyen, azt képtelenség lenne tárolni, az a vevők, azaz a márkák dolga. Viszont bérgyártás esetében az a fogyasztók számára szerencsés helyzet áll fent, hogy itt tud keletkezni termék jóáron.

 

 

Hogyan keletkezik?

 

                Nyilvánvalóan egy tökéletesen működő gyárnak, állandó termelés mellett nem volna szabad többletet termelnie. Hiszen minden gyárban maradó termék veszteség. Akkor talán nem értenek a gyártáshoz, és azért?

                Lehet kapni például szalámivégeket vákuum csomagolva, olcsóbban, mint a szalámit. Az a termék ugyanúgy a gyártás velejárója, egy olyan fennmaradó többlet, ami értékesítésre kerül. Viszont a Pick esetében a termék nem szorul magyarázatra. A szalámi az szalámi, mindenki érti. Viszik, mintha kötelező lenne, nem merül fel kérdés. Az étrendkiegészítő igaz szintén élelmiszeriparnak minősül, de a fogyasztói sokkal tudatosabbak, ezért mondjuk el, honnan/miből vannak a termékek. Ez egy nagyon szokatlan dolog ezen a piacon, de hogy ennek mi az oka, és hogy mások erről miért nem beszélnek, ezt is elmondjuk később.

Szalámivég úgy keletkezik, hogy mikor szeletelve vásároljuk a szalámit, ott minden szelet egyforma a csomagban (hogy szebb és eladhatóbb legyen a termék). Viszont így keletkezik nem felhasznált szalámivég, ami pontosan ugyanaz a szalámi, mint amit amúgy veszünk, de a szeletelt termékeknél nem használták fel.  

Na a táplálék kiegészítő gyártás világában a válasz ennél bonyolultabb.

 

 

 

 

 

Előre tervezés

                Minden gyár működésében talán ez a legnehezebb feladat. Mivel előbb kell egy terméknek meglenni, és csak utána lehet eladni, ezért a gyárnak előre kell terveznie, és a lehető legpontosabban előre jelezni, hogy mennyi alapanyagra lesz szükség a következő negyed vagy félévben. Ezeket az alapanyagbeszerzéseket nevezik kötéseknek. A kötés az amikor egy alapanyaggyártóval leszerződik a gyár egy vállalással, hogy a következő negyed vagy félévben például mennyi fehérje alapanyagot fog elvinni. A legjobb szoftverek és pontos kalkulációk ellenére is több milliárd forint értékben van alapanyag a gyárba, hogy a gyártás mindig akadálymentes és gyors legyen.   

Sok termék esetében az előre tervezés óriási kihívást jelent. Mindán gyár álma az, hogy pusztán 1 db terméket gyártson és lehetőleg az se legyen bonyolult, például fogpiszkálót. Ahhoz kell fa, valamilyen csomagolás, mondjuk kis műanyag tartók, meg címke, meg kartondobozok, amikbe a késztermékeket porciózzák mondjuk százasával. Legyártanak belőle 100 milliót, és már vége is a hónapnak. 1 termék gyártásához ez a néhány alapanyag kell, gyártást tervezni is nagyon könnyű, és az értékesítése is sokkal egyszerűbb. Ha megnövekszik az igény a fogpiszkálóra, akkor több alapanyagot rendelnek, és beraknak még egy gyártási műszakot, ha kevesebb, akkor csökkentenek.

Ezzel szemben a gyár, akivel dolgozunk, 200 márka összesen 3000 féle termékét gyártja. Ez rengeteg alapanyag beszerzést, csomagolóanyagot, gyártási tervezést, átállást, és partnert jelent, amivel bonyolultabb dolgozni. Ezek a gyártott márkák a világon mindenfelé fellelhetők.

A méretgazdaságosság miatt a gyár moduláris gyártással igyekszik dolgozni, ami azt jelenti, hogy bizonyos termékek például bcaa, kreatin, vagy csokis fehérje receptúrái ugyanazok több márka különböző termékeinél. Ezek általában különböző egymástól távol eső országok márkái, amik nem valószínű, hogy egy boltban egy polcra tudnak kerülni egymás mellett. Így le lehet gyártani sok egyforma terméket egyszerre, és végül a különböző márkák különböző csomagolásaiba kerülnek a termékek. Így lesz méretgazdaságos a gyártás.

Azonban a moduláris gyártás velejárója, hogy a gyártás közi úgynevezett lédig (köztes félkész termék, betöltésre váró késztermék) sokkal nagyobb mennyiségben van mint máshol.

Sajnos nagyon nehéz előre megmondani, hogy melyik termékből mennyire lesz szükség ebben a lédig formában. Ha például egy német partner például csinál egy nagyon sikeres webshop akciót, és elad vele több ezer zsák fehérjét, és pánikszerűen akar utánrendelni, azt is kell tudni kezelni. Viszont utána, meg lehet, hogy a termék, ami pár hónapig hatalmas siker volt, utána már nem is akkora divat, és nem úgy fog menni.

Így született meg az a döntés, és óriási lehetőség, hogy azokat a lédigeket, amiket nem sikerül felhasználni gyártásban 1 hónapon belül, értékesítésre kerülhetnek. Hogy egy lédig azaz bekevert félkész, vagy kész termék miért nem kerül be gyártásba, annak több oka lehet:

·         A Covid 19 azonban minden előre tervezést borított. A majdnem egy évig tartó lezárások nagyon komoly hatást gyakorolt a sporttáplálék kiegészítők világára. Valójában a legnagyobb része termékeinknek ennek a változásnak a következménye.

·         Vannak olyan alapanyagok, amiket minimum féléves kötésekkel lehet beszerezni. Ami azt jelenti, hogy az igényt erre az alapanyagra félévre előre le kell adni.

·         Az ízek megújítása is gyakori. 

·         Előfordulhat az is, hogy egy adott termék jogszabályi környezete változik. Ugyan van egy EU harmonizációs szándék, de ennek ellenére a nemzeti jogszabályok eltérnek.  Például Magyarországon a D-vitamin maximumértéke 2000 IU volt, amit most megemeltek 4000 IU-ra, és sok országban 5000 IU. Ennek köszönhetően a 2000 IU egységet tartalmazó termékek eladhatatlanná váltak. Az ilyen változásokat nem lehet előre betervezni.

·         Előfordulhat például az is, hogy módosul a gyártási technológia. Például egy 1000mg os C-vitamin tabletta, ami eddig nagy közép oblong méretben készűlt volt, az új gépeknek köszönhetően, már kisebb tabletta méretbe is tud lenni. Onnantól kezdve természetesen mindenkinek a kisebb kell, és a nagy, bár pontosan ugyanazt tartalmazza, mint a másik, mégis eladhatatlanná válik.

·         Egyéb piaci változás, új trendek.

Ezeket a tényezőket előre nem lehet látni, és a negyed és féléves előre tervezést bizony borítják. Na és ezt a lehetőséget használjuk ki a Proteinoutlet.com-nál.

 

Mennyi ilyen termék van?

                Attól függetlenül, hogy sok előre nem látható tényező van, bizony nem keletkezik túl sok többlet termék. A teljes gyártási mennyiség kb 1%-a. Nekünk jobb lenne, ha nem lennének ilyen ügyesek a gyártástervezők és a beszerzők, hiszen több termékünk lenne. Ez az 1% így is éves szinten több tíz tonna terméket jelent.

 

Melyik márkák termékei vannak a kínálatunkban?

                Azért szükséges a termékeket másik csomagolásba lecsomagolni, mert érdekellentétet szülne, és a márkák nem is engedik az eredeti csomagolást. Simán van olyan termék a kínálatunkban, aminek eredeti ára egyébként valami rohadtdrága csomagolásban 2x 3x vagy esetenként 4x drágább, mint nálunk. Simán lehet, hogy a fehérje, amit itt 4000ft-ért veszel, az egyébként az egyik világmárka topterméke.

Ha egyébként el lehet adni a terméket 2x vagy 3x annyiért, akkor miért nem tesszük?

                Azért, mert a termékek ezen speciális kategóriájánál nem a profitszerzés a lényeg, hanem a hasznosítás, optimalizálás. Ha nem kerül felhasználásra, úgy megsemmisítésre kerülne, ami költséges, és időigényes feladat. A limited és standard termékekből nem tud sorozatgyártás készülni. Mindig lesz benne fehérje, aminosav, és jó termékek, de minden típusból csak párszáz darab.

Kinek jók ezek a termékek?

                Termékeink a tudatos felhasználóknak készültek. Akik használtak már tápkieget, tudják, hogy nincs új a nap alatt, és túl tudnak azon lépni, hogy néha másmilyen csokis a fehérje. Aki tisztességgel fogyasztja a termékeket, az eddig simán tudott havi százezer forintot is erre költeni minden hónapba. Ezek a termékek nekik kedveznek, nem azoknak, akik a reklámhirdetések, vagy szponzorált versenyzők miatt vásárolják meg a termékeket. Akik szeretnének szép hosszú marketingszövegeket olvasni celeb sikertörténetekről, hatalmas fogyásokról, és csodás változást hozó harmincezer/doboz termékekről, azok rossz helyen vannak. Nekik sose fogunk tudni kedvezni termékeinkkel, de nem is akarunk. Aki jó terméket akar venni olcsón, azoknak itt a helye. A sikernek nem titka van, hanem ára. Mi ezt az árat szeretnénk kedvezőbbé tenni, amennyire tőlünk telik. Nem az a kérdés, hogy miért ilyen olcsók a termékeink, arra szerintem elég alaposan válaszoltam a fentiekben, hanem az, hogy másoknak miért olyan drága? Természetesen erről is fogunk beszélni.

Tartalomhoz tartozó címkék: optimalizálás